Csak egy pillanat

Ülünk az autóban. Rád nézek, csalafinta mosoly, hátra dőlsz teljesen.

Rám nézel, igéz a szemed. Közel hajolok, nyakadat körbe fonja a kezem.

Érzem az arcod melegét, orrunk összeér, illatod belém hatol, s azonnal hat.

Szemed kutatja szememet. Minden lelassul, s talán meg is állhatna örökre.

Kezem lágyan erősen, elindul, időzve dombokon édes íveken.

Közelebb, s közelebb, szánk összeér, és minden így marad.

Hosszú pillanat.

A mindig oly tág szemed, édesen szűkül a legszebb mosolyra,

arcod ragyog, belém nézel, miközben drága cseppek csillogva jelzik, hogy szeretsz.

Ez a mosoly, csak az enyém, most már mindig velem van.